|
|
 |
|
|
 |
Tanácsok vevőknek |
|
|
|
Többet ésszel, mint energiával
A 2007 évi kánikula hőmérsékleti adatai inkább lázra, mint levegőhőmérsékletre hasonlítottak: 38,7 fok aztán 39,9 fok sőt 41,9 fok- az ember lázcsillapítóért nyúlna, ha nem tudná, hogy csak a hőmérőről olvastuk le ezeket. A hőségriadó napjai alatt lakásunkban ennek ellenére a hőmérséklet mindössze 26 fokig emelkedett, mesterséges hűtés, légkondicionálás nélkül. A belépő vendégek első mondata: de jó hűvös a lakásotok, van légkondicionálás? Nincs - bizonygatjuk újra meg újra - de van megfelelő taktikánk. Hiszen a legnagyobb nyárban is hűvös van a vastag falú, régi házakban, templomokban, pincékben. Ezekben sincs légkondicionáló, csak falaik lassan melegednek át és az ablakok keveset vannak nyitva. Persze a mi házunknak nincs méteres fala, és nincs föld alatt. A lényeg két dologban foglalható össze: zárás nappal, szellőztetés éjjel.  A zárás nem csak az ablakok zárását, hanem a teljes árnyékolást jelenti, így a mi házunk nem a téli hűvöst őrzi, hanem az éjszakait. Ehhez a sötétítés elengedhetetlen, hiszen a függőleges felületeket 450 W energia éri négyzetméterenként, így az ablakok (átlagos, 0,76 naptényezővel számolva) négyzetméterenként 3,5 kilowattóra (12 600 kJ) energiát engednek a házba (Az adatok Szabó László Alaprajz Építész tervezői napokon elhangzott előadásából valók - ld.: www.archiweb.hu).
Számoljunk csak egy kicsit! Ha csak a déli tájolású nappalit akarnánk hűteni, a két teraszajtó hat négyzetméterén közel 3 kW melegítő energiát, úgynevezett hőterhelést kéne ellensúlyoznunk, ami egy komoly kályhának felel meg - mennyivel egyszerűbb és olcsóbb a külső redőnyöket leengedni! Persze hő a falon át is érkezik - mondhatják -, a tízfokos hőmérsékletkülönbség hatására azonban durván számítva (mivel a falunk hőátbocsátása 0,4 W/m2 K) mindössze 4 watt négyzetméterenként, azaz az ablakon beömlő hőnek századrésze se. A nappali teljes falfelületén mintegy 150 W energia jut be - ez két lámpaizzó hőleadásának felel meg. A nappali órák alatt ezen az úton összesen mintegy 1,5 kilowattóra (5 400 kJ) hő érkezik. Hogy bent milyen meleg lesz ettől? Nos, ez attól függ, a nappali falai és padlója mennyi hőt tud felvenni. A korszerű négyzetméterenként (csak) 250 kilós, összesen 9 tonnás téglafal, mivel a tégla fajhője 0,9 kJ/kgK, ha a padlót és a födémet nem is vesszük számításba, mindössze 0,7 fokot melegszik fel. Persze ehhez nemcsak árnyékolni kell, hanem az ablakokat is csukva kell tartani - hogy nem lesz bent levegő? Erre is igaz, mint a téli szellőztetésre: rövid, kétperces huzatolással, azaz a helyiségek átszellőztetésével a felesleges pára és az elhasznált levegő eltávolítható, és az így bevitt hő (az említett nappalira mintegy 1300 kJ, ami 0,2, azaz két tized fokkal) elhanyagolható mértékben emeli a hőtároló téglafal hőmérsékletét.
Persze, ha nem árnyékolnánk, a teraszajtókon beáramló 21 kilowattóra (75 600 kJ) energia közel tíz fokkal melegítené a szobát. Az árnyékolás hatékonysága is fontos, legjobb a külső mozgatható árnyékoló (zsaluzia, redőny, textíliák, fémlamellák), majd következik a külső fix árnyékolás, a két üveg közötti mozgatható reluxa, roletta végül a belső hővisszaverő szalagfüggöny, pliszé, reluxa, roletta. Nem véletlen, hogy az OTÉK tervezett módosítása már konkrétan előírja: (86. §) "építészeti eszközökkel (pl.: külső árnyékoló) kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet". Az első tehát a nappali zárás - a második az éjszakai szellőztetés. Bár a kánikula tombolásának utolsó két napján éjszaka is csak 20-25 fok volt így alig frissült a levegő, a korábbi napokon a ház jól visszahűthető volt éjszakai-hajnali átszellőztetéssel, 24 fokra. Ekkor nappal is csak 24-25 fok volt a házban, de - mint a számokból látszik - az éjszakai áthűtés nélkül is átvészelhető egy-két nap alig pár fokos melegedéssel, nálunk épp kettővel.
A kánikula ellen tehát nem is olyan nehéz védekezni, ha megfelelően árnyékolunk, és egy kicsit odafigyelünk. Talán már nem is kell figyelmeztetni rá: új építésnél már a tervezés fázisában gondoljunk a napsütés elleni védelemre,  hiszen esztétikus eredményre csak így számíthatunk. Vakolható tokos redőnyök, integrált zsaluziák, tolható fatáblák, külső textilárnyékolók - a legfontosabb a ház karakteréhez való illeszkedés.
A jövő nyilván nem az energiafaló légkondicionálóké, amelyek nemcsak drága üzeműek, és  gyakran okoznak megbetegedést, de épp akkor teszik labilissá az elektromos energiaellátást, amikor a legnagyobb bajt okozza a gépek leállása az egyébként működésképtelen, elviselhetetlen irodaházakban. A tudósok által egyre inkább megerősített klímaváltozás gondolkodásunkat is át kell, hogy alakítsa: többet ésszel, mint energiával.
Csanády Pál építész, főszerkesztő (Alaprajz)
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
)
)
)